• Az EF magyarországi programja az OSI Nemzetközi Tanácsadó Testületének EF programot irányító albizottsága által kidolgozott általános stratégiai elvek alapján működik.  Annak érdekében, hogy az EF általános stratégiáját a magyarországi viszonyokra adaptálja, a magyar program kuratóriuma mélyreható elemzéseket végez a válság okozta legégetőbb társadalmi kérdésekről.
• Az EF magyarországi stratégiájának célja, hogy a nyílt társadalom kiépítésének érdekében kifejtett korábbi eredményeket ne tegyék tönkre a válság okozta gazdasági és társadalmi feszültségek. A támogatások célcsoportjának és célterületének azon túl, hogy összhangban kell állnia az EF általános céljaival, elvi alapon illeszkednie kell az OSI, illetve a korábban Magyarországon aktív Soros Alapítvány értékrendjéhez is. Ez – az eszmék és a társadalmi öntevékenység pluralizmusára épülő „nyílt társadalom” koncepciója alapján - prioritásként kezelte a poszt-szocialista országokban a civil szféra szervezeteinek, az NGO szektornak a megteremtését és megerősítését.
• A gazdasági krízis nem csak közvetlenül növeli a végzetes marginalizálódás kockázatát a legsérülékenyebb társadalmi csoportok esetében, hanem azáltal is, hogy működésükben megrendítheti azokat a civil szerveződéseket, amelyek a hátrányos helyzetű - gyakran a közpolitika által is mellőzött, vagy éppen diszkriminált - egyének és közösségek számára vagy érdekében végeznek hiánypótló tevékenységeket.
• Az elkövetkező időszakban a piaci bevétellel nem fedezett és nem fedezhető, legfeljebb csak részleges közfinanszírozásban részesülő szervezeteket egyszerre sújtják a költségvetési visszafogások és a magánadományok, illetve a vállalati szponzorálás jelentős visszaesése. Ez igaz a szociális missziót ellátó szervezetekre, de a kulturális intézményekre is, különösen a „hivatalos” körön kívüli, ún. alternatív kulturális és művészeti tevékenységek esetében. Az OSI és az EF számára ilyen körülmények között magától értetődően adódik az értékmentési feladat a nyílt társadalom szervezeti alapjainak a megóvása érdekében.
• Végül, de nem utolsó sorban, tekintettel kell lenni az adminisztratív megvalósíthatóság szempontjaira is. Az elosztható források viszonylag mérsékeltek és az EF nem rendelkezik olyan kiterjedt apparátussal, mint amivel fénykorában a magyarországi Soros Alapítvány dolgozhatott. Ebből következően sem célszerű magánszemélyek közvetlen támogatásába kezdeni, közvetlen segélyezési tevékenységet folytatni, komplex projektek lebonyolításába vágni vagy nyílt (nem meghívásos) és általános tartalmú pályázat keretében felosztani a támogatásokat. Ehelyett a magyar EF kuratórium azt preferálja, hogy konzultánsi és facilitátori szerepben működő ernyőszervezetek és komplex projekt teamek felügyeljék a programok megvalósítását. A programok megvalósítása során érvényesíteni kell az elszámolhatóság és az átláthatóság kritériumát, és meg kell felelni annak az igénynek, hogy az EF modell értékű, rugalmas lebonyolítású pilot társadalmi programok megvalósítását lehetővé tevő alternatív támogatói szerepben működjön. A fentiek megvalósítása érdekében megfelelő összegű forrást kell elkülöníteni az adminisztratív és a lebonyolítással összefüggő feladatokra is (5%).

II.1.1. Szervezeti támogatások
Átmeneti támogatás önhibájukon kívül pénzügyi válsághelyzetbe került szociális és jogvédelemmel foglalkozó szervezetek áthidaló támogatása. A gyermekvédelemmel és foglalkoztatással foglalkozó szervezetek prioritást élveznek, miként azok a programok is, melyek lehetővé teszik ernyőszervezetek és / vagy azok tagjai számára, hogy működésüket, stratégiájukat racionalizálják, és ezáltal erősítsék kapacitásukat.
Keret: 30%.
Lebonyolítási forma: Nyílt vagy meghívásos alapon, a támogatás rezsi és közvetlen működési költségekre, de egyes szervezetek konkrét programjaira is felhasználhatók.

II.1.2. A mélyszegénységben élőket megcélzó konkrét programok
A mélyszegénységben élőket megcélzó konkrét programok támogatása. Elsősorban a bevált és ilyen programokat megvalósító „társadalmi mérnökök”, „segítők” támogatásával. A jelenléten, a gyors diagnózison, és a rugalmas program megvalósításon alapuló modellprogramok támogatása. Prioritást élveznek azok a programok, melyek egy adott közösség kisebbségi és többségi tagjainak együttműködését helyezik előtérbe vagy biztosítják a Roma közösség egyenlő képviseletét a központi / helyi kormányzat által nyújtott szociális támogatásokban.
Keret: 45%.
Lebonyolítási forma: Meghívásos pályázat civil szervezetek részére, nyílt pályázat civil szervezetek és társadalmi innovátorok számára.

II.2.1. Kulturális intézmények támogatása
Átmeneti támogatás önhibájukon kívül pénzügyi válsághelyzetbe került kulturális intézmények áthidaló támogatása.
Lebonyolítási forma: Elsősorban meghívásos alapon, folyamatos pályázati lehetőséggel az ún. alternatív, közösségi fenntartóval nem rendelkező szervezetek számára, a támogatás rezsi és közvetlen működési költségekre is felhasználható.

II.2.2. Konkrét kulturális programok támogatása
Konkrét kulturális programok támogatása. Vezérelv az újszerű kulturális projektek (pl. színház pedagógia) előmozdítása, és a kulturális javakhoz való hozzáférés segítése. Ebben az esetben is elsőbbséget élveznek a „hivatalos” körön kívüli, de megalapozott reputációval rendelkező szervezetek; önkormányzati, állami pályázó csak kivételes esetben kaphat támogatást.