A Szükségalap azért jött létre, hogy a pénzügyi válság miatt kialakult legsúlyosabb, legégetőbb szociális és gazdasági problémákat azokon a területeken kezelje, ahol az OSI korábban is aktív szerepet játszott. A problémák kezelésén túl a Szükségalap célja az is, hogy a nyílt társadalom kiépítésének érdekében kifejtett korábbi eredményeket ne tegyék tönkre a válság okozta gazdasági és társadalmi feszültségek. Ennek elérésére a Szükségalap keretein belül 100 millió dollár áll 20 ország rendelkezésére projektek finanszírozására a következő két évben.

A Szükségalap a következő országokban működik: Albánia, Örményország, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Koszovó, Kirgisztán, Lettország, Litvánia, Makedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Tadzsigisztán és Ukrajna.

Az alap célja, hogy rugalmas és nyitott legyen. Olyan projekteket támogat, melyek sürgős problémákra reagálnak, és mindezt gyorsan teszi. Bár a Szükségalap célja az, hogy projektek széles körét támogassa, vannak prioritásai. Célja, hogy fenntartson – más helyzetben egyébként potenciálisan kedvező támogatási környezetet élvező - projekteket, melyek humanitárius segélyt biztosítanak, projekteket, melyek a társadalom legszegényebb és legsérülékenyebb tagjainak biztosítanak hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz, átképzési programokat és jogi segítséget a munkanélkülivé válók számára, és olyan projekteket is, melyek a középosztályhoz tartozók válság miatti problémáit kezelik. Ezek közé tartoznak a demagógiával szembeni alternatív válaszok, és olyan projektek, melyek innovatív kulturális termékeket és veszélyezetett kulturális intézményeket tartanak fenn, egy aktív és elkötelezett társadalom jellemzőjeként.